Féder Zoltán 1931-ben született Budapesten. Gyermekkorától a háromszéki Sepsiszentgyörgyön élt. Itt végezte iskoláit s itt vészelte át a holokausztot. 195o-ben a Mikó Kollegiumban érettségizett. 1955-ben a kolozsvári Agrártudományi Intézetben szerzett mérnöki diplomát. 1955-től a Háromszék-megyei Mezőgazdasági igazgatóság keretében, kollektiv gazdaságok vezetö mérnöki beosztásaiban, majd 1968 -77 között az árkosi Agronómusok Háza alapitó igazgatójaként dolgozott. 1977-ben, családjával az izraeli Rehovoton telepedett le és az országos Mezögazdaságkutató Vulcani Inézet kutatómérnökeként dolgozott nyugdíjazásáig. Szaktanulmányai a Ha-szade. a Seed Science and Technology c szaklapokban, publicisztkai írásai, esszéi a sepsiszengyörgyi Megyei Tükör, Háromszék, a tel avivi Uj Kelet c. lapokban jelentek meg. Önálló kötetei: Izraeli könyvtárakban - B szifriot izraeliot. Két bibliográfia. Tel-Aviv. 2oo4. Eked kiadó. 4o9 p., Zsidók Háromszéken. Történelmi adat és szöveggyűjtemény. 169o-2oo4. Rehovot-Sepsiszentgyörgy, 2oo5, 2oo6. Charta kiadó. 758 p. Tűnődések alkonytájt - appedix - a Zsidók Háromszéken című történelmi adat és szöveggyűjteményhez. Rehovot - Sepsiszentgyörgy. 2o15. Charta kiadó. 226.p.

Published Books
... A zsidók története Háromszéken ott kezdődik, ahol kirekesztettségük - kirekesztésük. A későbbiek során oly nyilvánvalóvá váló asszimilációs törekvéseik, a még oly toleráns környezetben is minduntalan akadályokba ütköztek. Történetük a megtűrtek, a mindig mindent bizonyítani kényszerülők története. A legyőzöttek története. Mert a zsidók ellen vívott háború s annak az 1940-es esztendők első felében lezajlott nagy »csatái-ütközetei« valójában teljes győzelemmel végződtek.
Féder Zoltán könyve az általános bibliográfiai munkák sorába illeszkedik. Az Izraelben élő Fédert korábbi, A Hétben és a tel-avivi Új Keletben megjelent írásaiból ismerjük. Legjelentősebb munkáinak viszont a 2004-ben közreadott bibliográfiáját és a három évvel később, 2007-ben napvilágot látott háromszéki zsidóság történetét tárgyaló monográfiáját tekinthetjük.
Ez az Appendix lényegében a háromszéki könyv folytatása. Gondolatsorai illeszkedni próbálnak annak tartalmiságához. Az itt következő oldalakon azolnban, nem a Hatalomnak, hanem a „másik” oldalnak szempontjai kerülnek előtérbe. E vidéknek sajátos társadalmi és történelmi feltételei közé települt és azadott történelmi korszakok történéseit megélő és átélő zsidóknak érzelmi-értelmi reflexióiba próbál bepillantást nyújtani.